• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt

Az Edelényi Kistérség számos kultúrtörténeti és természeti értékkel rendelkezik. A Baradla-barlang világhírű cseppkövei, a hamarosan újra megnyíló edelényi L’Huillier-Coburg kastély vagy a több száz éves templomok maradandó emlékké teszik az itteni kirándulást. De mit tegyen az, aki a civilizáció zajától távol, viszont az eltévedés veszélyét elkerülve, kitaposott úton szeretné megismerni a karsztvidéket, a hatalmas erdőségeket vagy a Bódva-folyó gyönyörű völgyét? A válasz roppant egyszerű: járja be a számára szimpatikus tanösvényeket!

A tanösvények olyan terepi bemutatóhelyek, amik turistaútvonalra felfűzött állomásokon, táblák vagy vezető segítségével mutatják be az adott terület természet-kultúrtörténeti adottságait, értékeit és megőrzésének fontosságát, módját. Lehetővé teszik a természet élményszerű felfedezését, megismerését és szemléletformáló szerepük sem elhanyagolható. Térségünkben található az Aggteleki Nemzeti Park nagy része. Többek között a nemzeti parknak, a festői szépségű tájnak és a változatos élővilágnak, valamint képződményeknek köszönhető, hogy számos tanösvény létesült szűkebb környezetünkben. A következő sorozatban ezek kerülnek bemutatásra röviden, amolyan kedvcsinálóként.

 

A sorozat záró részében északról dél felé haladunk. Elsőként megtudhatjuk miért érdemes ellátogatni egy eldugott törpefaluba a Bódva-völgy északi részén. Majd a Bódva-völgyi tanösvényt próbálja röviden bemutatni a sorok írója, ami nem könnyű feladat, ha madarakról van szó. Végül a térség központja, Edelény és környéke kerül górcső alá.

 

Füzes tanösvény (Bódvalenke)

Táv: 2 km

Bejáráshoz szükséges idő: 2 óra

A Füzes tanösvény országunk egyik méltatlanul háttérbe szorult területén található. A térségben kiránduló turista a szögligeti elágazásnál válaszút elé kerül. Legtöbben nyugatnak fordulnak és elmerülnek a cseppkövek világában, a kirándulók egy része északnak tart, hogy Szádvár és Derenk romjainál vegye szemügyre a múlt hátrahagyott emlékeit, a látogatók legkisebb része fordul egyből kelet felé, Bódvaszilas irányába. Pedig aki erre tart valószínűleg nem bánja meg döntését. A táj merőben más, mint a szűk völgyek közt kanyargó Aggtelek felé vezető útvonal. „Tágasabbnak” érezzük a Bódva-völgy északi részét, de azért a szántóföldeken és a Bódva folyón túl ott magasodik északi oldalon az Alsó-hegy, dél felé pedig a Szalonnai-hegység az Esztramos 320 m magas csúcsával kiegészülve.

alt

A tanösvény a Komjátiból Bódvalenkére vezető műút mentén található földtani feltárástól indul. A területet a triász korban tenger borította. Jelenleg az ebben a földtörténeti korban létrejött mészkő maradványok csodálhatóak meg.

 

Majd ezt követően a falu szélén található, országos viszonylatban is jelentős lápvidékhez érünk. Betekintés nyílik itt azokba a régi időkbe, mikor még nem voltak folyószabályozások és a Bódva folyó alakította a tájat. A láp számos ritka növénynek és állatnak ad otthont, érdemes itt elidőzni kicsit és persze nyitva tartani a szemünket, fülünket.

 

Ezután a bódvalenkei „Freskófaluba” vezet az út. A falu házainak tűzfalait roma művészek által festett alkotások díszítik. Az élénk színekkel megfestett, vidám, eseménydús képek és az ehhez párosuló szürkeség, szegénység, elszigeteltség érdekes kontrasztot teremtenek. Becsülendő és példamutató Pásztor Eszter kreatív kezdeményezése, amivel ebben a nehéz helyzetben lévő kis falu próbál kitörni és turisták célpontjává válni. Mennyivel értékesebb egy ilyen helyi értékeket megtaláló és arra építő kezdeményezés, mint a tájidegen, a természetbe durván belerondító modern turistacsalogató „látványosságok”.

alt

Érdemestehét ellátogatni errefelé is, hiszen a festői táj mellett olyan kulturális értékkel találkozhatunk, ami a világon egyedülálló.

 

Bódva-völgyi tanösvény (Perkupa)

Állomások száma: 7

Táv: 2 km

Bejáráshoz szükséges idő: kb. 1,5 óra

A tanösvény a Bódva-völgyi Madárvonuláskutató és Természetvédelmi Tábor működése alatt látogatható (általában augusztus közepe és október vége között). A gyűrűzőtábor adja az ösvény apropóját, de az odáig vezető út is tartogat érdekes látnivalókat és információkat.

 

A túrát Perkupa falu központjából kezdhetjük meg, ahol tájékoztató tábla számol be arról, mit is várhatunk a következő néhány órában.

Jelzése ugyan nincs a tanösvénynek, de a templom felé indulva, a vasúti síneken átkelve jobbra kell fordulni a földúton és onnantól már ha akarna se tudna eltévedni az ember.

A Bódva-völgyben, a Bódva-folyó mellet visz végig az utunk. Pár méter megtétele után eljutunk a következő tájékoztató táblához, amely az invazív növényfajok sajnálatos térnyeréséről számol be. Ezek a szándékosan vagy véletlenül betelepített fajok ellenállóak és agresszíven terjeszkednek az őshonos növények kárára. Fontos a védekezés ellenük, amit az Aggteleki Nemzeti Park külön program keretében hajt végre.

 

Tovább haladva gyertyános-tölgyes erdő és a Bódva ártere között sétálhatunk. Az egymást követő táblák segítségével a természetben kevésbé járatosak is megérthetnek sok mindent és eligazodhatnak a területen. Találkozhatunk szitakötőkkel, lepkékkel, madarakkal, sőt egy-egy őzet is megugraszthat a csendben haladó kiránduló.

Ezután egy ligeterdőbe érünk. Jellemző fafajai a fehér nyár és fehér fűz valamint gazdag cserjeszinttel rendelkezik.

Végül egy lepkékben gazdag kaszálórét mellett haladunk el, hogy aztán eljussunk a sokak számára oly kedves (e sorok írója is közéjük tartozik) Bódva-völgyi Madárvonuláskutató és Természetvédelmi Táborba.

alt

A tábor immár 27. éve minden augusztusban megnyitja kapuit és egészen október végéig működik. A legfontosabb feladata a területen átvonuló madárfajok meggyűrűzése, valamint a természetbarát szemléletmód terjesztése.

Földünk egyik leglátványosabb természeti jelensége a madarak vonulása. Sokáig rejtély volt, hogy hová tűnnek télen madaraink és honnan érkeznek a telelő, más évszakokban nem, vagy alig megfigyelhető fajok. A madarak sorszámozott gyűrűvel való ellátása azt a célt szolgálja, hogy megismerjük a vonulásuk útvonalát, táplálkozó-, pihenő-, és telelőterületeiket, illetve a szakemberek számos egyéb információhoz jutnak a visszafogott madarak által.

 

A Bódva-völgy egy kiemelkedő jelentőségű ökológiai folyosó. Számos madárfaj vonul itt keresztül minden ősszel és tavasszal. A tábor kb. 40, különböző élőhelytípusokon felállított hálóval működik. A madarak ezekbe a hálókba - nem látván azokat - belerepülnek. A tábor „lakói” szabályos időközönként ellenőrzik a hálókat és a táborba szállítják a madarakat, amelyekre szakképzett, gyűrűzővizsgával rendelkező madarászok felhelyezik a gyűrűt. A gyűrűszám egy központi adatbázisba kerül be és ha bárhol a világon újra visszafogják a madarat, akkor ellenőrizhető hol, mikor kapott gyűrűt.

alt

A gyűrűzőtáborban minden ősszel kb. 6-8000 madár kap gyűrűt és számos visszafogást lehet regisztrálni.  A gyakoribb fajok mellett (cinegék, vörösbegy, barátposzáta) számos olyan ritkaság került már hálókba, mint a messzi északon költő vándorfüzike vagy kékfarkú.

A gyűrűzés mellett fontos szerepe van a környezeti nevelésnek. A több száz egyéni látogató, óvodás- és iskoláscsoport megismerkedhet a madarak életmódjával, számos terepi kiselőadás, rögtönzött biológia óra kerül megtartásra.

 

A táborba jelentkezés feltételeiről itt olvashat bővebben az érdeklődő: http://www.anp.hu/menu/site/show/385/

 

Jégmadár Természetvédelmi Tanösvény (Edelény)

Állomások száma: 14

Edelény a térség meghatározó települése. A tanösvény a város körüli természeti értékeket és kultúrtörténeti értékeit hivatott bemutatni. Útvonala jégmadár emblémával van jelölve.

A L’Huillier-Coburg Kastélytól két részletben is bejárható. A túra első fele inkább a természeti értékekre, míg a második része az épített műemlékekre összpontosít.

 

Az ösvényt megkezdve, Császta felé cseres-tölgyes erdőtársulással ismerkedhetünk meg. Az uralkodó fafajok a tölgyek, a gyertyán. Kellemes sétát tehet az ide látogató, a város zaja helyett az erdő élőlényeinek hangjait élvezve. Következő állomásunk a Vörös-tó, amely magas vas-, szulfát- és mangán-tartalmáról kapta nevét. Egy régi dokumentum szerint a tó gyógyvíz hatású, valamint ásványvíz kategóriába emelhetné a magas oldott sótartalma, ám néhány komponensének szintén magas tartalma kizárja az ezirányú hasznosításokat. A tó után homokkőfülkékhez, ún. barlanglakásokhoz érünk. Az öt jó állapotban megmaradt barlanglakást a múlt században munkások lakták. Ezek a képződmények részben természetes úton, részben emberi kéz munkája által jöttek létre. A következő bemutatóhely egy erdei kiállítóterem, majd megismerkedhetünk Edelény geológiai felépítésével.

 

Ezután a Tilalmas nevű erdőrészletben található Márkusi-tó következik, amely a helyi bányaművelés eredménye. Aztán ahogy az lenni szokott, a természet birtokba vette az ember által nem használt területet. Azóta természetes csapadékvíz táplálja a tavat, intenzív hínárosodás indult meg és számos növény valamint állatfajnak nyújt élőhelyet. A tavat elhagyva az Antal-völgyi gyeptársulásokat ismerhetjük meg.

 

A tanösvény 8. állomása az edelényiek által méltán nagy becsben tartott L’Huillier-Coburg Kastély. Ez magyarország 7. legnagyobb kastélya, kiemelkedő hazai barokk stílusú építészeti emlék. A kastély 1717 és 1730 között épült. Építtetője báró L'Huillier Ferenc János, aki után több tulajdonosa is volt. Majd 1928-ban az Igazságügyi Minisztériumhoz került. A kastély parkja nem kevésbé gyönyörű: a Bódva folyó szomszédsága, a park fái és madarai meghitt és kellemes környezetet biztosítanak a vendégeknek. A kastély jelenleg felújítás alatt áll, várhatóan 2014 első negyedévétől nyílik meg újra a látogatók előtt.

A kastély után megismerkedhetünk a Bódva folyóval és árterével. A 107 km hosszú vízfolyás meghatározó szerepet tölt be. Sokszor szép, néha szomorú fejezeteket adva hozzá a térség történelméhez.

alt

A következő megálló a Hérics-domb. Ez a sziklagyepes terület sajátos növényvilággal bír. Jellemzőek a kőtörőfüvek, az orvosi szappanfű vagy a tavaszi hérics.

 

Ezután egy újabb szép épületegyüttes, a Borsodi Tájház keresztezi a tanösvény útját. Ez egy regionális múzeum, három porta lakóház- és gazdasági épület-együttesét foglalja magába. A lakóépületek és a fennmaradt gazdasági épületek a Bódva menti népi építészet szinte érintetlenül megmaradt bemutatóhelyei. Többek között néprajzi, művelődéstörténeti, ipari- valamint agrártörténeti témájú kiállítások, gyűjtemények várják a látogatókat. A tájház után a Borsodi Földvár nyújt érdekes látnivalót. A vár egy kb. 15 m magas szikladombon helyezkedett el. Katonai és igazgatási szerpet töltött be, amit a tatárjárás utáni évtizedekben veszített el. 1334-ben már mint elpusztult erősséget ("földvárnak nevezett árok") említik.

alt

Végül a ládbesenyői út mentén található láprét életközösségével, majd a szárazgyepeket, löszfalakat kedvelő törpemandulával ismerkedhetünk meg.

 

Látható tehát, hogy Edelény sem csak középületek és lakóházak sivár együttese. A közismert látványosságok mellett számos kevésbé híres, de annál érdekesebb érték bújik meg a város határában. A természet közelebb van mint gondolnánk; csak ki kell mozdulni és nyitott szemmel járni.

 
⇐ Vissza a kezdőlapra
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.