• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                           alt

 

Látnivalók

A szőlősardói középkori, református, fagalériás tornyú templom a későbbi átalakítások során eredeti jellegét elvesztette. Jelenlegi formáját 1948-ban és 1964-68 között nyerte el. A templom megtartotta félköríves szentélyzáródását, egyszínűre festett deszkamennyezete 1869-70-ben készült. Nevezetes a régi, kopjafás (műemléki védettségű) temető. A fejfák helyi fafaragók munkái, eredetileg sajátos jelrendszerrel bírtak: megkülönböztethetők a kontyos női, a hátracsapott tetejű férfi és a koronás fejfák, ez utóbbiak a leányok síremlékein.

 

Megközelítés                                                                                                                GPS : 48.44350, 20.62783

Szőlősardó egy kis község Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati részén, a Galyaság déli részén, a Vaskapu-hegy északi lábánál, a Rét-patak hosszan elnyúló völgyében félúton Perkupa és Égerszög között. Miskolctól 55 km-re, Edelénytől 30 km-re helyezkedik el. Megközelíteni a 27-es számú főútról, Szalonna után (Perkupa előtt) balra lekanyarodva lehet.(Égerszög irány)

(A település a Google térképen.)

 

Története

A falu létrejötte a tatárjárást megelőző időkre, a XII. századra tehető. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik az erdőterület szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek. Lakosai tehát ardók, azaz erdőóvók voltak. A falu határában már kiterjedt szőlők terültek el a XIII. században, ezek adták a Galyaság méltán híres borának jelentős részét. A XV. századi vagy XVI. század eleji adományozással a szőlősardai szőlőhegyek egy része, végrendelkezéssel a gombaszögi pálosok tulajdonába került. 1389 táján Ardó a Bebek család birtokába jutott, s évszázadokig a szádvári uradalom része lett. 1427-ben a vármegye második legnépesebb települése volt 50 jobbágyportával, és számítások szerint 600–1000 fő lakossal. Fejlődését elősegítette, hogy jelentős közlekedési csomópont volt.

Az ország három részre szakadása után azonban jelentősen romlott a helyzete 1548-1549 körül már csak 12 jobbágyportával és 5 pusztatelekkel rendelkezett. 1567 körül a lakosság reformátussá lett, és a korábbi gótikus templomukat vették használatba.

A XVIII. században a szádvári uradalmat birtokló Csáky család kezén találjuk a falut, akik egészen a XIX. század végéig megtartották azt.

Az 1890-es évekre a filoxérajárvány itt is hatalmas pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan Amerikába vándoroltak ki az 1930-as években.

A településen található körjegyzői- és postahivatal, református alsó fokú elemi iskola, olvasókör és népdalkör. A II. világháborút követően tanácsi központ lett Teresztenye társközséggel, amelyhez 1965-ben Égerszög is csatlakozott. Végül 1979-1990 között Perkupa társközségévé vált, a rendszerváltozás óta önálló község.

 

Közigazgatás

Szőlősardó Község Önkormányzata 3757 Szőlősardó, Széchenyi István út 23. szám alatt található, és a Perkupai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik. A képviselő-testület létszáma 5 fő a polgármesterrel együtt.

 

Érdekesség

Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva a kertet.

 

Szolgáltatás

Szőlősardón egy kiskereskedelmi üzlet és két vendéglátóhely található (Szőlős-Lak üdülőlakás, Szőlősardói üdülő). A településen lovasszolgáltató is működik, az Ardónia Bt. A községben a vezetékes ivóvíz, szennyvíz és telefonhálózat kiépített.

 

(Fotók Szőlősardóról a Google oldalán.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.