• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                     alt                    alt

 

Látnivalók

A település látnivalói közé tartozik az Árpád-kori kőtemplom. A magyar királyság első századában épített körtemplomot a XIII. században négyszögletes hajóval bővítették. Ebben az időben készült a szentély belső falán az Antiochiai Szent Margit vértanúságát megörökítő falikép. A XV. század elején készült el a szepességi származású András mester falfestménye, mely a diadalívben kör alakú mezőkben próféták mellképeit ábrázolja, az ívzáradékkban Isten báránya látható. A templomot 1562-ben törökök feldúlták, felújítása során új zsindelytetőt kapott.1589 körül már a reformátusok kezén volt, ekkor a freskókat lemeszelték. Csak az 1970-es évek alatti rekonstrukció során váltak újra láthatóvá a falfestmények. A szalonnai templom szépségét fokozza az 1777-ben készült festett berendezés, a gazdagon díszített szószék és karzat, melyek az Észak-Magyarországi festőasztalosság remekei közé tartoznak. A templom mellett 15 m-es fa harangláb áll, galériás toronnyal. A harangláb 1765-ben készült népies barokk stílusban. Az épületeket és az egykori temetőt körbevevő fal egyes szakaszai középkori eredetűek.

A község fontos emléke a XIX. sz elején épült műemlék jellegű klasszicista Bónis-Gedeon kastély, amit ma általános iskolának használnak. Az épület felújításra vár, felújítása után ismerhetnénk meg igazi értékét, szépségét.

Szalonnán található a História-völgy 15 állomásának egyike. A História-völgy Magyarország észak-keleti részének, a Bódva-völgyének kulturális örökségének megmaradt értékeit, emlékeit fűzi össze. Szalonnán a templom mellett található kiállítás a "Bódva völgyi alkotók" címet viseli. A kiállítás tablói bemutatják a térségben élt alkotók (Kalász László költő, Fábry Zoltán író, Takács József teológiai professzor, Martinkó András irodalomtörténész, Vanyó László egyetemi pap-tanár és Diczházi Bertalan közgazdász) munkásságát, a vitrinekben pedig megjelent kiadványaikat, emléktárgyaikat tekinthetjük meg.

A község nevezetességei közt megemlítendő a Rakaca-víztározó. Szalonnától alig 1,5 km-re a falu határában duzzasztották fel a Rakaca- patakot, mely a Bódva jelentős mellékvize. A Rakaca-tó Magyarország egyik legnagyobb (5,5 millió m3, 1,5 km2 és 3 km hosszú) víztározója. A horgászatot kedvelők itt kikapcsolódásra lelhetnek.

 

Megközelítés                                                                                                                  GPS:48.44760, 20.73963

Szalonna Miskolctól 50 km-re, Edelénytől 21 km-re, Szendrőtől 7 km-re, északra található a csaknem 1068 lelket számláló település. A község a Rakaca-patak széles völgyében, a Szalonnai-hegység déli széle alatt, a Rakaca-víztározó közelében terül el. Közúton a 27-es számú főúton érhető el, vasúton pedig a Miskolc-Tornanádaska útvonalon. Autóbusz indul a településre Miskolcról, Edelényből és Bódvaszilasról. A települést vonattal is meg lehet közelíteni, mely Miskolc és Tornanádaska között közlekedik.

(A település a Google térképen.)

 

Története

Szalonna község területe már az őskorban is lakott hely volt, a magyarság valószínűleg a honfoglalás korában telepedett le itt. A település ma is álló templomát a XI. században az Örösúr nemzetség építtette. A falut 1249-ben Zolouna néven említik először egy oklevélben, mely szerint a nemzetség egyik ága az itt található birtokait eladta Tekus ispánnak. Az új birtokos család itt építette fel rezidenciáját, magát ettől kezdve Szalonnainak nevezte, és innen irányította vármegyényi birtokait. A XV. század második felében a falu egy részét a Bebek család Csetneki ága örökölte meg, és 1474-ben ércbányászati jogot nyert Mátyás királytól Szalonna környékére. Emiatt a helység a középkori vasművesség egyik központjává vált. A falu virágzásának a törökdúlás vetett véget. 1562-ben a füleki bég lovasai felégették, a lakosság egy részét pedig elhurcolták, de a község nem néptelenedett el teljesen.

 

Közigazgatás

Szalonna települése a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal központja. A Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatal települései: Szalonna, Meszes, Martonyi, Rakaca, Rakacaszend, Debréte, Viszló. A képviselő-testület az alpolgármesterrel és a polgármesterrel együtt 7 tagú. A polgármesteri hivatal 3754 Szalonna, Tanácsház tér 1. szám alatt található.

 

Érdekességek

Kalász László (költő, könyvtáros, pedagógus) Perkupán született 1933. február 3-án. Sárospatakon szerzett pedagógus diplomát. Hajdúszováton kezdett tanítani, majd a Borsod megyei kis faluban Szalonnán, lett tanár, 1984-től pedig könyvtáros. Részt vett a Napjaink című irodalmi lap szerkesztésében, a Hetek néven ismert költőcsoport tagja volt, munkái gyakran megjelentek a megyei lapokban is. Irodalmi munkássága elismeréseként Radnóti-, József Attila-, és Szabó Lőrinc díjat is kapott. Fontos számára a szűkebb környezet, verseinek témáját gyakran a táj, a természet szolgáltatja. Kedvelt műfaja a dal, de versei mellett rajzokban és festményekben is megörökítette szeretett lakóhelye szépségét. 1999-ben halt meg.

A körtemplom szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.

 

Szolgáltatások

A településen egyetlen szálláshely üzemel; a Rakaca-víztározó partján található Tópart Vendégház.

 

(Fotók Szalonnáról a Google oldalán.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.