• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                                                alt

 

Látnivalók

A meszesi kastélynak (udvarház) már csak a helyét ismerik. Egy 1333-as oklevél szerint Erzsébet királyné nemessé teszi a Meszesen lakó Benedeket (és fiait) a lengyelországi hadjáratban tanúsított vitézségéért. A kúriával (udvarházzal) bíró család innentől kezdve Meszesy(i)-nek nevezi magát. A kúria, amely a templomdombon épült, a XIX. században a Gombos, majd a Zsóry család tulajdonában található, akik az 1930-as években lebontják, illetve eladják ezt a területet. A Meszesy család híres tagja, Meszesy Demeter, aki (Nagy) Várad püspöke lett és nagy művészetpártoló volt.

Református templom: A meszesi református egyház feltételezhetően az 1610-es években alakult meg. A római katolikusok kőtemploma azonban már az 1500-as években a reformátusok kezére került. Ezt a torony nélküli kőtemplomot, amely minden bizonnyal már az 1200-as években is állt, 1317-19-ben Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. 1901-ben rossz állapota miatt lebontják, de a helyén még ugyanebben az évben elkezdik építeni az új templomot. Kisebbik harangját átmentik. Nagyobbik harangját 1922-ben készíttették el Budapesten, orgonáját pedig 1912-ben, amelynek teljes költségét Zsóry István állta. A II. világháborúban a templomot aknatalálat érte, teljes újjáépítése 1947-ben fejeződött be. Két értékes műtárggyal is rendelkezik a meszesi református egyház, egy 1696-ból származó ónkannával, illetve egy 1787-ben készült ónkehellyel.

Római katolikus templom (kápolna): A római katolikusok temploma az 1500-as években a reformátusok kezébe került, így a meszesi katolikusok templom nélkül maradtak. Csak 1935-ben sikerült nekik egy kis kápolnát kialakítani az iskolatermükben, amit Kisboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. 1950-ben az épületet államosították, 1990-ben visszakapta az egyház, amit aztán rendbe hozott és imaházzá alakított át. 2001 szeptemberében tornyot kapott a kápolna, amelyet Seregély István egri érsek szentelt fel.

A meszesi Földvár: A várat a Várhegyen (231 m) találjuk meg, feltételezhetően őskori eredetű építmény lehetett. A várgyűrű teraszai és sáncai az erdő fái között még ma is tisztán láthatóak. A földvár nagy valószínűséggel védelmi funkciót látott el. A fával benőtt hegy évszázadok óta őrzi titkát. Régészeti feltárása mindeddig nem történt meg. Kevesen tudnak róla, az ismertsége és látogatottsága az utóbbi években nőtt.

Vaskúti illetve Büdöskúti forrás: A községet elhagyva a Szalonna felé vivő út bal oldalán egy lezárt vashengerből egy kis csövön keresztül csörgedező forrásvíz található. Ez a Vaskúti illetve Büdöskúti forrás. Az emésztést segítő, üdítően kellemes „gyógyvízről” már egy 1864-es feljegyzésből olvashatnak. A forrást Schwarz Mózes meszesi közbirtokos tette rendbe 1875-ben. Ő építtette meg a vashengert, amiről a forrás az egyik nevét is kapta. Hasznosítására azonban már az 1700-as években is tettek kísérletet. A „gyógyvíz” fogyasztása szinte mindennapossá vált mind a helybéliek, mind az itt üdülők illetve az erre látogatók körében.

Karola kastély: A Vaskúti ill. Büdöskúti forrástól kb. 2 km-re található. A Zsóry család tulajdona volt, akik 1930-ban építették az itt lévő birtokukon. A család birtokainak nagy része a meszesi határban feküdt. A belterületen lévő „kastélyukat” (a hajdani udvarházat, amely a Meszesy Benedeké volt) elbontják, illetve eladják azt a területet. A létesítmény a víztározó északi partján, a Cserehát és az Aggteleki karszt határán található. Jelenleg itt működik a Környezetvédelmi és Ökológiai Oktató Központ is. Ideális hely környezetvédelmi és ökológiai oktatásra, biológiai és geológiai ritkaságok tanulmányozására, kirándulásra, pihenésre, ökoturizmusra.

Rakaca-tó: Az 1960-as évek elején létesült, hazánk akkori legnagyobb mesterséges víztározója, 5,5 millió köbméteres. A tavat tápláló Rakaca-patak közvetlenül a falu alatt folyik el. Neve szláv eredetű, jelentése rákos (a benne élő sok ráktól). Az 1970-es években virágkorát élte a tó illetve környéke. Az egyre szaporodó üdülők, hétvégi házak igazi üdülőteleppé nőtték ki magukat. A horgászok, a természetjárók, a vízi sportot kedvelők ugyanúgy felkeresték a Rakaca-tó környékét, mint azok, akik csak üdülni vagy csak szórakozni vágytak. Mára azonban látogatottsága erősen megcsappant. Maga a tó is kisebb lett, vize eliszaposodott. Állandó kotrásra lenne szükség, hogy a vízminőség fenntartható legyen.

Egyéb látnivalói a településnek még a 2000-ben létesített Milleneumi park, a 2001-ben átadott Kalász László emlékhely illetve park, és a Szent László forrás. Egy kisebb kirándulás keretében megtekinthető a Rakaca-tónál lévő Kőbánya és a Várhegy alatti üdülőtelep is, ahonnan szép kilátás nyílik a tóra és a környékére.

 

Megközelítés                                                                                                               GPS: 48.43833, 20.76983

Meszes község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Edelényi Járás területén, Miskolctól 45 km-re, északra fekszik. Közúton Miskolcról indulva a 26-os, majd Sajószentpétertől a 27-es számú főútvonal vezet Szalonnáig, ahol a településen a közlekedési táblák alapján jobbra fordulva, a Rakaca-tó mellett elhaladva, azt megkerülve található meg Meszes község.

Vasúton a Miskolcról induló vonatokkal közelíthető meg a Miskolc-Tornanádaska vasúti szárnyvonalon.

(A település a Google térképen.)

 

Története

A Bódva és a Hernád folyó között elterülő dombvidék – közismert nevén a Cserehát – tájai közül a Szendrői-medencerendszer és környéke az egyik legismertebb. Ez tulajdonképpen a Cserehát központi területe. Emberi települések, a medencerendszer mocsaras, lápos volta miatt, a medence szélein, vagy a medencenyúlványokban jöhettek létre, mint Szuhogy és Meszes. A falu már a honfoglalás előtt is lakott és mindez bizonnyal nagy jelentőségű hely volt. Erről tanúskodnak a határában található bronzkori leletek, a földvár, továbbá, mint folyó melletti település, az átkelőhely szerepét is betöltötte. Ezt középkori iratok is alátámasztják. Ezért feltételezhető, hogy a honfoglalás időszakában ezen a helyen nem új település jött létre, hanem a meglévőre telepedtek rá az Ör(ö)súr nemzetség tagjai. A település szerkezetét tekintve Meszes a szabályos szalagtelkes falvak mintáját követi.

A települést először 1317-ben említik Mezes (Mézes) néven. A későbbi oklevelekben a Messes, Mestes, Meses, Mezes alakok olvashatóak. Az 1773-as és későbbi iratokon pedig már a ma is használatos Meszes névalak szerepel. A név eredete a „meszes” melléknévből eredeztetve a mészégetéssel, mészkőfejtéssel kapcsolatos. Míg a helybeliek szerint, a szájhagyományra alapozva, az „eredeti”, ősi Mézes névalak a méhészkedéssel, mézkészítéssel függ össze. A XIII. századi oklevelekből ugyanis az is megtudható, hogy a tornai uradalom egyes területein jelentős méhészkedés folyt, és Meszes a XVI. század közepéig ennek az uradalomnak a része volt. A korai oklevelek Meszes első birtokosai között azÖr(ö)súr nemzetséget és azok leszármazottait említik. Majd Tekus ispánhoz és fivéreihez kerülnek a község egyes birtokrészei.

A XIV. században már Erzsébet királyné vallja magáénak és a meszesi Benedek családnak adományozza itteni birtokainak egy részét. 1399-ben Meszest Szalonnai Istvánnak a tizennyolc falura kiterjedő birtokai között találjuk.

A XV. század elején még jelentős birtokokkal rendelkező Tekusoknak e század végére, sorra zálogba kerülnek birtokaik. Hamarosan a Bebek illetve Csetneki ág jut vezető szerephez. Ez utóbbi a szalonnai családból nősülve anyai ágon birtokrészhez jut Szalonnán, Martonyiban és Meszesen is. Az 1544 utáni adólajstromok azonban már teljesen Bebek Ferenc tulajdonaként említik a falut.

A szendrői vár közelsége miatt a község a török támadások gyakori célpontja, hódoltsági terület lesz, a Rákóczi és Lórántffy családok is birtokosok a községben a XVIII. század elejéig. A Szatmári béke (1711) után a Rákóczi javakat lefoglalják, birtokosai ezután Csáky, Losonczy, Gencsy, Zsarnay, Melczer, Hodossy, Gombos, Thuránszky, Vattay családok lettek. Birtokosok lettek még Gyulay gróf, valamint Nádasdy Tamás gróf is. A parasztság helyzetének javítására, rendezésére Mária Terézia királynő tett kísérletet. Az Urbárium 1771. június 25-én került bevezetésre Meszesen. Az urbáriumban már tizenegy földesúr neve került rögzítésre. A község „legfrissebb” birtokosa a Gedeon család volt. Az Urbárium betartását minden évben ellenőrizték.

A XX. század elején Meszesnek is szembe kellett néznie a kivándorlás problémájával. A meglévő kis birtokok (leginkább törpebirtokok) egyre kevésbé tudták eltartani a növekvő családokat. Az újrakezdés és a meggazdagodás ígérete nagyon sok embert csábított a tengeren túlra. Meszesről is. Igazi nagybirtok nem volt a faluban. Egy 1930-as felmérés 3 középbirtokot, 21 kisbirtokot és 91 törpebirtokot mutatott ki. Iskolája kettő is volt a falunak. Egy a reformátusok és egy a római katolikusok részére. Sőt az átmeneti elemi iskolán kívül még egy továbbképző iskolájáról is lehetett tudni. Az 1950-es iskolaállamosítással megszűnt a felekezeti oktatás Meszesen (is). Az 1960-as évekbeli iskolakörzetesítés után a reformátusok volt iskolaépülete sokáig üresen állt, amit aztán egy család megvásárolt és lakóházzá alakított át. Az 1966-os iskolabezárás egyelőre még csak a felsőtagozatos diákokat érintette.

A település jó lehetőségeket kínál a napfényes mezőgazdasági kultúrának, régóta foglalkoznak itt gyümölcstermesztéssel. Már az 1640-es években úgy emlegetik a falut, ahol olyan oltvány fákat lehet kapni, amelyeken a legzamatosabb gyümölcsök teremnek. Különösen a Karola majornál volt nagyobb gyümölcsös terület, amelyet még a Vattay - Thuránszky család telepített, utána pedig a Zsóry család birtokolt, de a falu más részein is jelentős gyümölcsösök lehettek.

A község turisztikai, üdülési adottságaiban szintén jelentős szerepet kaptak a napfényes lejtők. Az 1960-as évek elején itt, Meszes határában, létesült hazánk egyik legnagyobb víztározója, a Rakaca-tó. Meszes felszín alatti vízkészlete is jelentős, bővizű karsztforrások jellemzik. A község belterületén, a Templom domb alatt meleg víz tör a felszínre, ami mára már teljesen „kihűlt”. Hidegvizű forrásai közül a legjelentősebb a Vaskúti vagy Büdöskúti forrás.

Meszesen világosszürke, sávos, kristályosmészkő (Raka­cai márvány) bukkan a felszínre, amit bányászás után megmunkáltak. A kőzettömeg belseje vasércet is rejt magában, amelyet a mészkővel együtt évszázadokon keresztül bányásztak is. A vasércbánya 1932-től állami vaskőbánya néven működött, a kitermelt mennyiség nem volt jelentős, inkább kutatási célokat szolgált a bánya. Egészen a II. világháborúig dolgoztak benne. A front közeledtével azonban megállt és a háború végével pedig teljesen meg is szűnt a termelés. A Rakaca-tó felett emelkedő Lisza-hegyi (Kopasz-hegy) kőbányájából pedig az utóbbi évtizedekben hatalmas mennyiségű követ bányásztak ki illetve szállítottak el. Szénbányája rövid ideig működött, 1942-ben nyitották meg, 1943-ban állami kézbe került Meszesi Szénbánya Vállalat néven, 1944 végén a Hadiüzem vette át, ám a közeledő front miatt teljesen megszűnt a termelés. 1955-1969 a tanácsrendszer évei: Meszes önállú tanácsú község lett.

A rendszerváltást követő munkanélküliség hatására a kisfalvak lakosainak nagy része elvándorolt. Nem volt ez alól kivétel Meszes sem. Lakóinak száma 1990-ben 268 főre csökkent, jelenleg pedig 157 fő.

 

Közigazgatás

A település helyi önkormányzattal rendelkezik, mostani neve Községi Önkormányzat Meszes.

Címe: 3754 Meszes, Fő út 39., tel.: 06-48-459-504

Közigazgatásilag a Szalonnai Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik (3754 Szalonna, Tanácsház tér 1.,

tel.: 06-48-558-204).

A község civil szervezetei a Faluszépítő Egyesület (06-48-459-504) és a Horgász Egyesület (06-48-458-020).

 

Érdekességek

Meszes „a királyné faluja” (villa reginalis) címet kapta, annál az oknál fogva, hogy Erzsébet királyné, Károly Róbert felesége, Nagy Lajos király édesanyja birtoka volt.

Kalász László költő egy ideig itt tanított Meszesen.

A „Rakacai márvány” itt bányászott és megmunkált szép díszítőköveiből, még a moszkvai volt KGST-palota építéséhez is sokat szállítottak.

Érdekesség még az „ördög hegyé-ről szóló történet is: A Rakaca patak felső folyásánál, ahol a falu felé fordul, egy kúp formájú hegyecske található, ami nagy valószínűséggel a Rakaca patak vizének hordaléka. A néphagyomány viszont érdekes történetet őriz a hegy keletkezéséről. „Történt egyszer, hogy az Ördögnek erre vezetett az útja. A Szent Mártoni (Martonyi) Kolostorban lévő barátokat akarta meglátogatni. Nehéz terhet cipelt magával. Azzal akarta ugyanis betemetni a barátokat. Ám mire ideért Meszeshez, hirtelen rávirradt és ő úgy megijedt, hogy odahagyva terhét úgy eltűnt, mint a kámfor. Az ittmaradt kis földhalmot azóta is így ismeri mindenki: az Ördög hegye.”

A Rakaca-tó megépítése előtt nem sokkal (úgy az 1950-es évek közepe táján) csodálatos (természeti) jelenségnek lehettek tanúi a meszesi térségben élők illetve az idelátogatók. Az ország különböző részeiről ugyanis sokan eljöttek megtekinteni a „meszesi csodát”. A Rakacaszend felé eső Kígyószögi erdőnél különös „sugárzás” ejtette rabul az embereket. A jelenség körülbelül egy hónapon át - úgy déltájban - alig egy órán át volt látható. Valami egészen furcsa, sárga fényben fürdött a táj. A fák levelei a lecsurgó nap aranyában tündö­költek. Az ámulatba ejtő, sejtelmes - a mai napig is megmagyarázhatatlan - jelenség okairól számos feltételezés született. Egyesek Szűz Máriát is látni vélték. Mások a föld mélyéből érkező misztikus sugárzásra gyanakodtak. Valódi okáról azonban ma sem lehet tudni semmit. Ám akik látták, még ma is elragadtatással beszélnek róla.

A faluban rendszeresen augusztusban megrendezésre kerülnek a „Tóparti napok”.

 

Szolgáltatások

Szálláshelyek: Karola Gyermeküdülő, BC üdülő (a Rakaca-tó partján nyári üdülési lehetőség), Vécsei Jánosné Vendégháza

A községben a Coop kiskereskedelmi üzleten kívül egy vegyes- és italboltként is üzemelő presszó (Hangulat presszó), továbbá még egy söröző (Szikla söröző) is megtalálható.

A település 1999-től falugondnoki szolgálatot üzemeltet, vezetője Pálinkás István.

A Fő út 39. szám alatt internethasználatra van lehetőség (Telekunyhó: 06-48-459-504), valamint ugyanitt heti két alkalommal a könyvtár is nyitva van.

A faluban mobilposta szolgáltatás működik.

Az orvosi ellátást Szalonnáról Dr. Ungvári Balázs 06-48-458-018 látja el, aki Meszesen, hetente csütörtökönként 10.00-12.00 rendel. Orvosi ügyelet Szendrőben üzemel: 06-48-460-023.

 

(Fotók Meszesről a Google oldalán.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.