• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                                         alt

 

Látnivalók

Nevezetességei közt érdemes megemlíteni a Törley kastélyt, amit Glatter Henrik kezdett el építtetni 1865-ben, de mai formáját csak 1910-ben nyerte el. A kastély nevét Törley Tibor pezsgőgyáros tulajdonosról kapta. Az 1950-60-as években a kastély az államosítás következtében közösségi funkciókat kapott. Jelenleg magántulajdonban van.

A Faluház  magába foglalja az önkormányzati hivatalt, az orvosi rendelőt, a könyvtárat és a Galvácsi Baráti Kör Egyesület székhelye is egyben. A községből elszármazott, dr. Pálinkás József akkori oktatási miniszter 2001. szeptember 30-án adta át a falu lakosságának a Millenniumi Kopjafát, amit az önkormányzat 2001-ben állíttatott. A Faluház is ekkor került átadásra illetve felszentelésre.  

Egyéb látnivalója a településnek a község fennállásának (első írásos említésének) 670 éves évfordulójára emelt emlékoszlop (szarvassal, kopjafával) a Faluház előtt, amit 2002. november 30-án adtak át. Alkotója Égerházy László, erdőbényei fafaragó művész.

Szent István templomot is érdemes megtekinteni, amit a galvácsiak 1862-64-es években a saját erejükből építettek. A templom oltárát (ami egy Szent István ereklyét tartalmaz) az egri érsek adományozza a községnek. Az oltárkép (amelyen Szent István felajánlja a koronáját /országot/ Szűz Máriának) az egri Cséka Károly festőművész alkotása. A templom 1905-ben harangtoronnyal és kórussal kiegészülve nyeri el végleges formáját. 1979-ben épül hozzá a sekrestye. 1981-ben megvalósul a belső festése is. A ma látható templombelső Puskás László és felesége festőművészek munkája. A templombúcsú minden év augusztus 20-án van. A templomban található három emléktábla: kettő a bejáratnál, a belső falon: az egyik az 1930-as haranggyűjtésben résztvevőknek, adományozóknak állít emléket, a másik a galvácsi hívők háláját fejezi ki, hogy megőrizhették hitüket, és a harmadik, a külső falon lévő emléktábla, pedig a világháborúkban elesetteknek állít emléket.  A Szent István dombormű Égerházy László erdőbényei fafaragó művész alkotása. Készült 2001-ben a millennium tiszteletére a „Galvács Öröksége” Kulturális Egyesület kezdeményezésére és támogatásával. Világháborús emlékművet az önkormányzat 1992-ben avatta fel. A község az I. és II. világháborúban elesett hőseinek állít emléket.

Az 1862-64-es templomépítést követően a galvácsi hívők ún. „keresztalapítványokat” hoztak létre. A keresztek főleg az 1870-1940-es évek közötti időszakban kerültek felállításra a falu belső terein illetve a határában: a Felső réti úton - a meszesi keresztútnál, a templomkertben, a kocsmakertben és a Kenderföldön (Törley Turisztikai Központ parkja).

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vadászok a millennium alkalmából megemlékeztek a vadászat 1000 éves történelméről és míves faragott kopjafát állítottak az elhunyt vadásztársaik emlékére. A kopjafa a volt Törley kastély parkjában mutatja a ma és a jövő nemzedékeinek, hogy az együvé tartozásnak, a múlt tiszteletének milyen fontos szerepe van a vadászember tudatvilágában is.

Egyéb látnivaló a Bereg u. 3. szám alatti lakóház, a népi építészet legépebben maradt épülete. Kovácsolt vasrács az ablakon, szabadkéményes konyha, megmaradt belső berendezés.

A Fő u. 35. szám alatti lakóház jellegzetes elöl- és oldaltornáccal.

A Tátralátó-hegy (vagy Tatrak) az abodi út Diós alatti fordulójánál lévő dombhát. Fantasztikus panoráma nyílik a Tátrára.  

A zsidó temető a II. világháborút követően nagyon elhanyagolt állapotban volt. A temetőkert tisztítását és rendbehozatalát a helyi egyesület kezdeményezéséra tagok segítségével 2000-ben és 2001-ben végezték el a község lakói.

A községet átszelő Verbéna patakon 4 kőhidat találunk; a Szabó partnál a Bereg út és a Homokbánya bekötő útja összetalálkozásánál, a falu központjában a templom mellett, a Fő utat és a Bereg utat összekötő (közvetlenül az új Faluház előtt), a Fő út Bereg úti kiágazásánál, valamint a Törley Turisztikai Központhoz vezető úton.

 

Megközelítés                                                                                                              GPS:48.42001, 20.77723

A település Borsod–Abaúj–Zemplén megyében, az Edelényi Járás területén, Miskolctól 38 km-re északra található. Közúton Miskolc felől Sajószentpéterig a 26-os számú úton, innen tovább a 27-es számú főúton Edelényig, onnan pedig Szendrőig. Szendrő központjától pedig egy 5 km-es bekötőúton.

Vasúton elérhető a Miskolc-Tornanádaska (94-es számú) menetrendi úton Szendrő Nagy- illetve Kisállomásig. Innen közúton tovább (5 km).

(A település a Google térképén.)

 

Történet

A község első írásos említését az 1332-es pápai tizedlajstromban találjuk Kaloach néven.

A XVI. századi oklevelekben a Galwacz, a későbbiekben pedig Galvats írásmódot használják. A név, feltételezések szerint szláv eredetű és nagyfejű embert jelent. Legkorábbi birtokosai között a Bebek családot találjuk. A gróf Csáky család először Csáky István szendrői főkapitány révén lesz a község földbirtokosa 1633-ban. Majd fia, gróf Csáky István országbíró I. Lipót királlyal megkötött egyezség értelmében Szendrő és a hozzá tartozó javak földesura.

A Mária Terézia-féle úrberendezés 1771. február 22-én került bevezetésre Galvácson. A községnek egy földesura volt: gróf Csáky János, országbíró. Galvácsi birtokát eladta a szendrői Glatter Henriknek, aki 1865-70-es években építteti fel a kastélyt, amit utolsó tulajdonosáról (Törley Tibor pezsgő gyáros) a mai napig Törley kastélynak ismer a köztudat.

Az 1920-as évek elején szénbánya is üzemelt a falu határában, a felső galvácsi réten.

Az 1960-as évek elején a még közel 400 lelket számláló települést az 1990-es évek végére a „kihalás” veszélye fenyegette. Népessége 100 fő alá csökkent.

A település lakosainak száma 91 fő.

 

Közigazgatás

Galvács Községi Önkormányzat a Bereg u. 10 szám alatt található.

 

Érdekességek

Búcsút tartanak augusztus 20-án. Országos Pünkösdi Íjászversenyt rendeznek minden évben. A 3 napos íjásztalálkozón a verseny „hagyományos számait” (pulykavadászat, vadászkorong-lövészet, 3D GP íjászverseny stb.) különféle rendezvények színesítik: lovas íjászverseny, pünkösdi királyválasztás, bemutatók, ügyességi játékok, kulturális programok, kézművesek kiállítása illetve kirakodó vására.

A településhez kapcsolódó híres személyek közt megemlítendő Pálinkás József (1952- ) fizikus, kutató professzor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1977-től az MTA Debreceni Atommagkutató Intézetében dolgozott, 1991-1996-ig az intézet igazgatója volt. 1983-1985-ig az USA-ban, 1988-1989 között Svédországban dolgozott kutatóként. Az Orbán-kormányban az Oktatási Minisztérium államtitkára. Alapító tagja a Professzorok Batthyány Körének.

Hornyák Gyula: (1956- ) A Magyar Kultúra Lovagja. A Galvács és Meszes című helytörténeti monográfiák szerzője. A községi és egyesületi újság, a Zsongó alapító szerkesztője.

A Miskolci Egyetem munkatársa, könyvtáros-helytörténész. Józsa István, a Zsongó újság szerkesztője. Verseket ír.

 

Szolgáltatások

A Marietta Vendégház és a Mária Vendégház várja az idelátogatókat.

 

(Képek Galvácsról a Google oldalán.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.