• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

    alt                                                 alt

 

 

Látnivalók 

1913-ban épült a település görög katolikus temploma a Szent Kereszt felmagasztalására. A reformátusok kis Haranglábja a templom előtti téren található, melyet 1930-ban szenteltek föl.

A faluban található lakóházak magukban hordozzák a két háború közötti építészetre jellemző stílusjegyeket. A házak túlnyomó része kontyos nyeregtetős, oromdeszkázatos épület, ami a Cserehátra nagyon is jellemző.

A település történetének bemutatásakor említett olajütő tette ismerté ezt a piciny kis falucskát. A Gönczi által készített hatalmas faszerkezetes prés „a bálvány” még napjainkban is megtekinthető. A prést fedéllel védik meg az időjárási viszontagságoktól.

 

Megközelítés                                                                                                         GPS: 48.49915, 20.86602

A Tornai-dombság és a Szendrői-hegység határán található a Debréte-patak völgyében ez az Árpád- kori zsáktelepülés és törpefalu. A Tornaszentjakabot Viszlóval összekötő kis forgalmú aszfaltozott útból leágazó út végén található meg Debréte. Miskolctól kb. 70 kilométerre, Edelénytől 44 kilométerre északra fekszik. Vasúttal közvetlenül nem közelíthető meg a település,  autóbusszal a Miskolc - Edelény - Meszes - Debréte útvonal végállomása.

(A település a Google térképen)

 

Történet

Már a XIV. században fönnállhatott ez az apró település, ugyanis írásos dokumentumokban még Dubretha néven szerepel. Ez az idegen kifejezés szláv eredetű és valószínűleg a debri "völgy" vagy a dub "tölgy" szóból eredeztethető, nem kizárt azonban az sem, hogy egy személynévből keletkezett az elnevezés magyar névadással.

A XIV. században még a tornai uradalom része volt Szentjakabbal, Viszlóval és Rakacával együtt. A középkorban a terület tulajdonosa Tornai István volt, aki elzálogosította a falut. Későbbi birtokosai Szapolyai János és Imre voltak, akiknek Mátyás király adományozta a tornai uradalmat Debrétével együtt.

A XVIII. századtól a Keglevich család volt az utolsó nagyobb tulajdonos. Ez a település sem lehetett kivétel a török dúlása alól, hódoltsági terület volt minek következtében a lakosság is nagyon megfogyatkozott. A XVIII. század elején a lakosság száma megnövekedett az új betelepülőknek köszönhetően, akik a magyar mellett tótul (szlovákul) is beszéltek. 

 A település ismert volt iparosairól, még 1945 után is felkeresték a szomszédos települések lakói az olajütőt, a fűrésztelepet és a pálinkafőzdét. Messze földről is a faluba hozták az emberek a tökmagot „üttetni”, hogy olajat nyerjenek belőle.

A falu az utóbbi évtizedekben szinte érintetlen maradt, ideális hely a falusi turizmust és a csendet, nyugalmat kedvelők számára.

 

Közigazgatás

A község 1950-ig a rakacai körjegyzőség része, majd önállóságát elvesztette. 1950-tól Viszló, majd 1966-tól Rakaca társközsége egészen 1989-ig, amikor is ismét önállóvá vált. Debréte Önkormányzat 3825 Debréte, Petőfi Sándor út 3. szám alatt található. A képviselő testület száma 3 fő a polgármesterrel együtt.

 

Érdekességek

A település legfőbb érdekessége a korábban említett olajütő.

 

Szolgáltatás

Debrétén egy 10 fős vendégház várja a falusi turizmust kedvelőket. http://www.falusitur.hu/

 

(Fotók Debrétéről a Google oldalán)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.