• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                                              alt                                    

Látnivalók

Bódvarákó legjelentősebb látnivalója az Esztramos-hegy belsejében található barlangrendszer, látogatható tagja, a Rákóczi-barlang. Az Esztramos-hegy nevének jelentése „meredek”. A vasérctelepét minden bizonnyal már az őskorban, majd a rómaiak és a kora középkorban is művelték, Vastartalmú mészkövét salakkioldó anyagként használták a borsodi kohókban.

Az Esztramos-hegy oldalában működő bányát újra a XVIII. században üzemelték be és Flórián névre „keresztelték”, A vasbányászat az 1920-as években lendült föl ismét, majd a hegy mészkövét is termelni kezdték.  A vasérctelep egészen 1960-as évekig működött, a követ 1989-ig termelték ki.  A bányászat során közel 50 barlangot találtak. A hegyet és a barlangokat fokozottan védetté nyilvánították, melyet az ásványkülönlegességek megléte indokolt. A hegy Rákóczi-barlangcsoportjának két fokozottan védett barlangja az 1. számú; az Öreg barlang, valamint a 2. számú; a Surrantós barlang. A robbantások következtében sok barlang beomlott, számukat sajnos senki nem tudná megmondani, örök rejtély marad.  

Bódvarákó római katolikus templomát 1748-ban építették, majd 1803-ban a Keglevich grófok újították fel. A műemlék jellegű copf templom tornya alatt előtér található, fölötte pedig egy díszes karzat. Homorú íves fapillér köti össze a csehsüveg boltozattal fedett teret a szentéllyel. A copf szószéken Krisztus, Szent Pál és Szent Péter alakja látható festett szoborként. A padok és a mellékoltár barokk stílusú, a főoltár pedig historizáló építészeti stílusú. A templom orgonája 1887-ből való. A Szent Imre kápolnát a közelmúltban újította fel az önkormányzat, nevezetessége egy Mária szobor.  A körtornácos lakóházak a vidéki népi építészet emlékeit hordozzák magukon. A faluban és annak közelében sok útszéli kereszt található. A falu közelében, az Esztramos hegy oldalában található a görög katolikus kápolna. 1991-ben szentelték fel.

A falun áthalad az Országos KÉK Túra útvonala.

 

Megközelítés                                                                                                            GPS.: 48,51178°,20,73603°

Bódvarákó Miskolctól mintegy 55 km-re, Edelénytől pedig 35 km-re található. A falu az Aggteleki Nemzeti Park területén fekszik, Perkupa és Bódvaszilas között. A település Miskolc felől autóval a 27-es főúton közelíthető meg, de menetrend szerinti autóbusz is jár arra a Miskolc-Edelény-Bódvaszilas útvonalon. Fontos, hogy Bódvaszilas előtt a bódvarákói elágazásban szálljunk le a tömegközlekedési eszközről! A falu határában egy vasútvonal is húzódik, így vonattal bódvaszilasi leszállás után busszal eljuthatunk a településre.

(A település a Google térképén.)

 

Története

A települést 1283-ban említik először az oklevelek Rako néven. A falunak szláv lakói és birtokosai voltak, innen kapta szláv eredetű nevét, a Bódva előtag a közeli folyóhoz való tarozásra utal. Nevének egy másik jelentése is ismert, mely szerint a falu neve a rák szóból ered, ami utal arra, hogy a közeli vízfolyás rákokban gazdag volt.

Rákót az Árpád-korban a Szalonnai család birtokolta, majd a Tornai család kezébe került. Hamarosan a Szapolyai család, 1531-ben pedig Ferdinánd király lett a település birtokosa. 1677-től a Keglevichekhez került a falu és maradt a kezükben egészen a 20. század elejéig.

A török uralomtól kezdve egészen 1720-ig néptelen volt a falu a dúlásoknak köszönhetően, majd az elhagyatott településre szlovákok költöztek a XVIII. század közepén. Az itt élők mész- és szénégetéssel foglalkoztak és az Esztramos-hegy oldalából barnavasércet bányásztak, emellett neves malom és kendertörő is működött itt. Az Esztramos-hegy oldalában működő bánya egészen a rendszerváltásig működött. Trianon után a grófi birtokon üdülőtelepet kezdtek kialakítani.

 

Közigazgatás

A Tornaszentandrási Körjegyzőséghez tartozott a település 1950-ig, majd önálló tanácsot alakított. Bódvaszilas társközségét képezte 1989-ig, mikor újra önálló lett. Az önkormányzat jelenleg a 3764 Bódvarákó, Rákóczi L. út 21. szám alatt található és Perkupa Közös Hivatalának a része.

 

Érdekességek

Bódvarákó egyutcás zsáktelepülés, egyedül Dobódélre lehet innen eljutni, oda is csak földúton. A településhez tartoznak azonban az Esztramos északi oldalán lévő nyaralók is.

1680-ban Thököly Imre Bódvarákón táborozott híveivel. Bódvarákó híres szülötte a méltatlan körülmények közt elhunyt gróf Keglevich István (1840-1905), aki országgyűlési képviselő, a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa (felügyelő) volt. A településhez kapcsolódó másik neves személy Keglevich István lánya, Lánczi Margit (1897-1965) színésznő. 1986 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem minden évben Bódvarákón rendezi meg a Geo-Bio Gólyatábort.

 

Szolgáltatás

A  faluban két kiskereskedelmi üzlet található. Orvosi rendelő, iskola, óvoda, posta legközelebb Bódvaszilason van. A településen az Árpád Vendégház várja az ide látogatókat.

 

(Fotók Bódvarákóról a Google térképén.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.