• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt                                                               alt

 

Látnivalók

A Baradla-barlang már a XIX.században híres volt. Meglátogatta például Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor is. Utóbbi személy a nevét a barlang falába bele is véste. A látogatás élményeiről mindketten írásos formában megemlékeztek, sőt Petőfi látogatásának emlékét a barlang bejáratánál lévő emléktábla még ma is őrzi. Az aggteleki bejárat melletti Barlangmúzeum a feltárás történetét, régészeti leleteit és az Aggteleki-karszt gazdag, ritkaságokban bõvelkedõ növény- és állatvilágát mutatja be.

Aggtelek református templomának harangtornya a falu képének meghatározó jelképe, melyet 1804-ben emeltek. Ennek megépítésére egy korábbi őrtorony falait használták fel. Harangját Wierd György öntötte 1654-ben, Eperjesen.

A látnivalók közt érdemes megemlíteni az ún. Nyitott parasztudvart (Kossuth Lajos u. 49. szám alatt), melyeket 2007-ben alakított ki a Koltay házaspár. Azóta évről évre itt tartják a Gömör-Tornai Nyár több rendezvényét is. Az egykori csűrben kialakított színpadon évente többször helyi, amatőr művészek is fellépne. Az Istállógaléria pedig változatos témájú időszaki kiállításoknak ad otthont. A 2002-ben létrehozott Tájház egy XX. század eleji parasztszobát elevenít meg többek között rakott sparhéttal, stafírunggal és különböző használati tárgyakkal.

Ha a településen járunk érdemes még felkeresni a Kopjafás emlékparkot és a Fejfás temető is.

 Az Aggteleki Nemzeti Parkot kimondottan a geológiai értékek védelmére hozták létre, mindemellett a területén sok védett növény- és állatfajjal is találkozhatunk.

 

Megközelítés                                                                                                          GPS: 48° 28′ 0″ N, 20° 30′ 6''

Miskolcról a nagyforgalmú 26-os főúton indulunk, ami Sajószentpéteren ketté ágazik. A 26-os út tovább halad a Sajó-völgyében és Kazincbarcika, Putnok érintésével a szlovák határnál ér véget. Ebből az irányból Aggtelek, Jósvafő, Rudabánya közelíthető meg. Sajószentpétertől a 27-es főközlekedési út a Bódva-völgyében halad.

A Miskolc-Tornanádaska vonalon közlekedő vonatról Jósvafő-Aggtelek megállónál kell leszállni. Innen autóbusszal folytathatjuk utunkat, ugyanis maga a település 18 km távolságra van a vasúti megállótól. A településre közvetlen autóbusz járattal is el lehet jutni Kazincbarcikáról Putnokon keresztül, valamint Miskolcról Edelényen keresztül.

(A település a Google térképen.)

 

Története

Aggtelek és környéke már az őskor óta lakott. Itt kerültek elő az úgynevezett bükki kultúra tárgyi leletei is. A település már a honfoglalás idején benépesült, viszont a tatárjárás időszakát követően hosszú évtizedekre lakatlan maradt. A török idők ismét nagy károkat okoztak a községben, melyet azonban viszonylag rövid idő alatt kihevert, s újra fejlődésnek indult.

1858-ban egy újabb csapás következett be, amikor is tűzvész pusztított a településen: templomával együtt az egész falu leégett.

A második világháborúban a szovjet csapatok átvonulása jelentős dúlással járt. Az 1950-es években a Borsodi szénmedence bányáit megnyitották, Kazincbarcika nehézipara felfejlődésnek indult, s mindez munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett az itt élők számára. A mezőgazdaságban viszont maradt az egyéni gazdálkodás. A termőföld nem túl kedvező minősége miatt a falu gazdasági életét hosszú ideig a hegyi állattenyésztés, a mészégetés és a szövő-fonó háziipar határozta meg.

Aggtelek barlangját 1781-ben említik először írásos emlékek. A barlang idegenforgalmi jelentősége az évek során egyre inkább meghatározóvá vált, és mára a település nevével szinte egybe fonódott. 1978-ban több szomszédos települést is magában foglalva létrejött a Aggteleki Tájvédelmi Körzet, melyet két évvel később bioszféra rezervátummá, 1985-ben pedig hazánk negyedik nemzeti parkjává nyilvánítottak. Az UNESCO 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert és a Béke-barlangot a világörökség részévé nyilvánította.

 

Közigazgatás

Az önkormányzat 3759 Aggtelek, Kossuth Lajos u. 8. szám alatt található, a képviselő-testületi tagok száma 4 fő+ a polgármester.

 

Érdekességek

Aggtelek az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mikszáth Kálmán Hogyan lettem én író? című novellájának. A hagyomány szerint az ősi aggteleki fogadó tulajdonosáról mintázta a Putnokon született Tóth Ede A falu rossza című népszínművének elhíresült kocsmárosát, Schwarz Mózsit.

Találkozhatunk itt  helyi ízekkel is, érdemes megkóstolni a lekvárokat, gombákat, a Koltay házaspár "királyi csemegéit"! A Mandala Kézműves Műhelyben lehetőség nyílik Kézműves foglalkozásokra: mézeskalács-készítés, gyertyaöntés, kézműves-kiállítás várja az idelátogatókat.

A harangtoronnyal átellenben, az országút túloldalán állt egykoron az ősi aggteleki vendégfogadó. Ezt  először 1793-ban említi útirajzában gróf Teleki Domokos, aki itt szállt meg. Írásaiból kiderült, hogy igen elégedett volt a szolgáltatással. Később Petőfi Sándor is igénybe vette a fogadó szálláshelyét, amikor meglátogatta a Baradla-barlangot.

A térség a természeti értékek mellett kulturális látnivalókban is gazdag. A szabadon látogatható értékek mellett az Aggteleki Nemzeti Park számos szervezett barlangtúrával, falusétával és különféle felszíni túrával várja a vendégeket.

 

Szolgáltatások

 A településen sok szálláshely található; Bakancsos szálló, Baradla Kemping és Turistaszálló, Baradla Kemping és Turistaszálló faházakkal, Kövirózsa Apartmanház, Cseppkő Hotel, Panoráma Üdülő. Ezeken kívül lehetőségünk nyíilik a falusi vendéglátás igénybevételére; Barnóczky Vendégház, Bokros Vendégház, Béla Vendégház, Katica Vendégház, Csipkés Vendégház, Csorba Vendégház, Éles Vendégház, Karszt Szálló, Emma Vendégház, Héthy Vendégház, Örvös Vendégház, Bence Apartmanház, Falusi Vendégfogadó, Barlang Vendégház, Emőke Vendégház, Kovács Vendégház, Tóhegy Vendégház, Boróka Vendégház, Szakáll Vendégház, Kiskulcsos Vendégház, Aggteleki Vendégváró, Szűcs Vendégház, Alvég Vendégház, Bódis Vendégház és végezetül az Ágnes Vendégház.

Aggtelek nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A helyiek számára posta, orvosi rendelő, művelődési ház, mozi, könyvtár és kisvendéglő is épült, de a turisták igényeit kielégítő szolgáltatásokkal is bővült a kínálat.

 

(Fotók Aggtelekről a Google oldalon.)

 

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.