• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt altalt

Látnivalók

Az 1600-as években épülhetett késő barokk stílusban a Csáky- kastély gróf Csáky István jóvoltából. A kastély jelenleg a városban kulturális központ szerepét tölti be, ebben az épületben működik a Közművelődési Központ, azon belül a könyvtár, az oktatástörténeti gyűjtemény és a közösségi ház is. A galérián időszakos kiállítások tekinthetőek meg.

A Kékfestőház Múzeum napjainkban ipari- és helytörténeti gyűjteménynek ad otthont. A XVI. század végi ruhafestő ipar jelentőségének állítanak emléket. A hajdani városfal egyik tornyából 1850-1860 táján alakították ki a barokk stílusú kékfestőműhelyt. Az épület pincéjében az agyag mintázásával és festésével ismerkedhetnek meg a látogatók, a padláson a megfestett anyagok szárítása figyelhető meg, valamint a szövéshez szükséges eszközök is ott találhatóak, a középső szinten pedig szemrevételezhetik a kíváncsiskodók a kékfestett termékeket (terítők, tűpárna, könyvjelző stb.).

A Szendrőben található református templom melletti négyzetes alaprajzú, terméskő harangtorony feltehetőleg középkori eredetű, a XV-XVI. században épülhetett. A mai templom 1897-ben épült, melynek tetőzete fagalériás és gótikus stílusú. A tetőzeten jól láthatók a javítási évszámok: 1786, 1833, 1871 és 1911. A templom külön álló harangtornya valószínű, hogy az alsó vár egyik bástyája volt.

Az Assisi Szent Ferenc Római Katolikus templom 1635-ben épült barokk stílusban. Az egykori ferences rendi templomot és kolostort 1741-ben gróf Csáky István földbirtokos és Móré István várkapitány adományokból felújítatta, átépítette és kibővítette. A templom barokk jellegére utal a főoltár és a mellékoltár fafaragása is. A főoltár a XVIII. századból való, a templom orgonája pedig a híres Országh cég munkáját dicséri.

Az iskolatörténeti kiállítás a Csáky- kastélyban tekinthető meg. Az Oktatástörténeti Gyűjtemény 1982-től várja a látogatókat. Dr. Demjén István gyűjtőmunkájának érdeme a kiállítás, mely a Cserehát iskolatörténeti értékeiből áll. Többek között régi iskolai bútorok, iskolai címerek, szekrények, padok, székek és a tanításhoz szükséges eszközök tekinthetőek meg.

A szendrői várat az 1300-as években a tatárjárás után építette Bebek György. A megye első kővára. A szendrői vár két részből állt, egy alsó és egy felső várból. Az alsó vár építési ideje és első tulajdonosának kiléte ismeretlen. 1370-től egészen 1565-ig a Bebek család volt a birtokosa. Az alsó várhoz tartozó felső várat csak 1566-tól kezdték el építeni olasz hadiépítészek és építőmesterek segítségével. A vár 1559-től végvári szerepet töltött be. 1577-ben a bécsi Haditanács egy új vár megépítéséről rendelkezett, ami a Német- vár elnevezést viselte. Ebben az időben Szendrő vára a kassai főkapitányság egyik várkörzetének központjává vált. 1604-ben törvényben rendelték el a vár megerősítését, ugyanis Eger eleste után a török veszélyhez még közelebb kerültek. 1672-ben a felső vár német parancsnokának utasítására felégették az alsó várat és a várost is. Ezzel az alsó vár elveszthette jelentőségét, mert további írások nem szólnak róla. A császáriak viszont még a kurucokkal szemben is meg tudták védeni a felső várat. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc megsemmisítette a már amúgy is romos várat. Egy 1670-ből származó metszet megőrizte az egykori vár alaprajzát. A metszet szerint ötszögletű szabálytalan alaprajzú, bástyákkal ellátott vár volt. A bástyák közül három ó- olasz kettő pedig új- olasz rendszerű volt, melyek a sarkokon álltak. A felső vár központjában nyolcszögletű, vastag falú torony állt, melyet egy tizenhat szögletű, szintén vastag falú erőd vett körül. A vár a város felé magasodó dombon állt, körbe meredek oldalakkal. A vár természetes védelmét a Bódva-folyó jelentette. A vár teljes területe 0,81 hektár volt.

2010-ben avatták fel a 125 éves magyar Tornaszövetség Jubileuma alkalmából a Tornamúzeumot. A torna sportág 5 földrészéről összegyűjtött emléktárgyait, relikviáit bemutató különleges gyűjtemény a Kovács úton, a Hadházi - féle házban tekinthető meg.

A História Völgy projekt keretén belül 2012-ben megépült a Felsővár kilátó a várhegyen, az egykori lőportorony helyén. A terveket Farkas Pál készítette el a kilátótoronyról és a visszafalazott délkeleti bástyát 2012. augusztus 17-én adták át a látogatóknak. A vártorony felépítésével és a korabeli életet bemutató kiállítás létrehozásával egy olyan turisztikai attrakció jött létre Szendrőben, ahol lehetőség nyílik a végvári katonaság életének bemutatására, múltidéző rendezvények megszervezésére.

A város még egy História helyszínnel büszkélkedhet. Itt hozták létre az Amerikás Házat, mely a XX. században a térségből Amerikába kivándorolt és visszatért helybélieknek állít méltó emléket. A visszatérők hoztak magukkal valamit az amerikai kulturából, lakásaik, szokásaik némiképp eltértek az itthoniaktól. Ezt a különbséget mutatja be a két berendezett szoba: az egyikben Amerikából visszatért lakosok berendezéseit, tárgyait, emlékeit, a másikban egy hagyományos paraszti, korabeli bútorokkal berendezett szobát tekinthetünk meg.

 

Megközelítés

GPS: 48,2412 20,4343

Szendrő a Bódva-folyó völgyében, a Vár- hegy tövében és az Aggteleki Nemzeti Park szomszédságában épült fel Miskolctól 39 km, Edelénytől mindössze 14 km távolságra. A 26-os Miskolc- Ózd viszonylatú főútról, Sajószentpéternél a 27-es főközlekedési útvonalra letérve és azon tovább haladva érhető el a város valamint a 2611 és a 2615 számú utakról is megközelíthető.

A Borsod Volán járataival minden környező településről és Miskolcról is jól megközelíthető ugyanis Szendrő városa a térségben közlekedési csomópontként is funkcionál. A Bódva- völgyi vasútvonal Miskolc-Tornanádaska szakaszán két vasútállomás is rendelkezésére áll a városba utazók számára.

( A település a Google térképen.)

 

Története

Szendrő első okleveles említése 1312-ből való, azonban az őskorig visszanyúló múltját feltárások igazolják. Nevének eredete bizonytalan. Kutatók szerint a Szend személynév és a rév (mint a Bódván átkelőhely) főnév összetételéből alakult ki, másik feltételezés szerint a szláv Semidroch személynévből eredeztethető. Van, akik szerint pedig a Szendrő megnevezést Szend nevű első birtokosától kapta. A település igazán a tatárjárást követő várépítések során vált jelentőssé. Az 1300-as évekre tehető a megye első kővárának felépítése Szendrőben, mely Bebek György nevéhez fűződik. A feudalizmus idején nagyon fejlettnek számított a város gazdasági szempontból.

Elsősorban a gazdasági tevékenységek jelentettek megélhetési forrást az embereknek. A XIV. században a településen nem csak a gazdaság, de a kereskedelem is virágzott. Szendrő 1554-ben mezővárosi rangot kapott. A XVI. században a paraszti gazdaságokat felváltotta az árutermelő gabonatermesztés. Az iparban pedig a sörfőzés vált jelentőssé. Fontos szerepe volt a csizmadiáknak, a kendertermeléshez és szövet gyapjúdaróc készítéséhez kapcsolódó ruhafestő iparnak is. A ruhafestő ipar jelentőségének állít emléket a napjainkban is látogatható „Kékfestőház”. A község megnövekedett tekintélyére utal, hogy a XVI. században itt tartották a Gömör, később Borsod vármegye közgyűléseit. 1633-ban a településnek ferences rendi szerzetese lett. 1659-ben két vízimalom is működött a városban, melyből az egyiket a mai napig is használják. Szendrő 1672-ben kuruc megszállás alá került. 1690-ben a város Csáky István országbíró tulajdonában állt. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben leromboltatta a romos szendrői várat, ezáltal a város katonai és stratégiai szerepét elveszítette.

Az 1896-ban kiépült Bódva- völgyi vasút két állomása is megtalálható Szendrőben, ami megerősítette a település kereskedelemben való szerepét. A századfordulótól kezdve Szendrő visszanyerte központi rangját ezt bizonyítja a két világháború között a településen működő két gőzmalom és szénbánya is. A II. világháború után az 1950-es években kezdett ismét fejlődésnek indulni a város, amikor létrejöttek a mezőgazdasági nagyüzemek és egy fémipari feldolgozó üzem is.  1992. december 1-én megalakult a Bábolna Szendrői Gazdaság Kft. 1992-ben a budapesti alumíniumgyár szendrői kirendeltségét önálló vállalattá nyilvánították, ami  ALUFIX- SZEFÉM Kft. néven állami tulajdonban van.

A városban a mai napig foglalkozik kosárfonással a lakosság. Szendrő mellett a faszénégető tevékenység a jellemző emellett az Ivancsó-tanyán bio-tejtermékeket  is előállítanak.

 

Közigazgatás

A 2013-as időközi polgármester választás óta Tomorszki István a város polgármestere, akinek a munkáját a 6 főből álló képviselő- testület segíti. A város polgármesteri hivatala 3752 Szendrő, Hősök tere 1. szám alatt található. A Szendrői Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozik Galvács és Szuhogy.

 

Érdekességek

Szendrő a németországi Leutershausen-nel és a szlovákiai Torna városával is testvérvárosi kapcsolatot ápol.

Szendrő polgárai méltán lehetnek büszkék az 1994-től városukban működő Százszorszép Majorette Csoportra. A csoport tagjai vezetőjüknek és a közös munkájuknak köszönhetően sikert sikerre halmoznak.

2010 decemberében a városban Sportmúzeum nyílt. Minden évben megrendezésre kerül a városban a Vitézlő Túra, a Szendrő körül gyalogszerrel nevű gyalogtúra, a Bebek portya jelvényszerző túramozgalom, a Szendrői Napok, a Megyei Mazsorett találkozó, a Várbarátok Napja és az Őszi Fesztivál. A Csáky-kastély otthont ad a város iskolatörténeti kiállításának. Az oktatástörténeti gyűjtemény anyagát a környező falvakból szerezték be.

 

Szolgáltatások

A településen található szálláshelyek mindegyike a vendégek kényelmét szolgálja, ezek az alábbiak: Németvár Vendégház, Váralja Vendégház.

A településen élő gyermekek az Apáczai Csere János általános iskolában tanulhatnak és az Ujj Viktor Géza Alapfokú Művészeti Iskola szolgáltatásait is igénybe vehetik.

A városban működik Rendőrőrs, Tűzoltóság és Mentőállomás is, valamint gyógyszertár és orvosi rendelő. A városban 140 helyes óvoda várja a gyermekeket.

A településen található kiskereskedelmi üzletek száma 60, a vendéglátóhelyeké 21.

Posta, MÁV Állomásfőnökség, a Szendrő- és Vidéke Takarékszövetkezet, Fitness terem és töltőállomás is az emberek mindennapjainak kényelmesebbé tételét szolgálja. A Szendrői Természetjáró Szakosztály nagyszerű kirándulásokat szervez a település és környékén élők számára.

   

(Fotók Szendrőről a Google oldalon.)

 
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.