• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt"Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik." November 11-e Márton Napja, az újbor ünnepe és a katonai felderítők napja is. Az első világháború végének emléknapját is ezen a napon tartják, ugyanis 1918-ban „a tizenegyedik hónap tizenegyedik napján 11 órakor” lépett életbe a fegyverszüneti egyezmény.

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Savaria nevű városában (mai Szombathely) született 316-ban vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgáló Márton egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy  koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek híre ment, az érte jövő küldöttek elől a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

Egy másik változat szerint ez a hagyomány a római időkre nyúlik vissza. November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja: megkóstolták az új bort. Nagy eszem-iszomot tartottak, hogy jövőre is jó termés legyen mindenhol. (A madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.) A keresztény naptárban is ez alapján kapott helyet: a lúd római neve “avis Martis” (Mars isten madara); régi szófejtéssel „Márton madara”-ként ünnepelték, így nem kellett eltérni a lúdlakomák évnegyedkezdő római szokásától. A reformációnak korában is folytatódott a hagyomány: a protestánsok Luther Márton neve napján emelgették a poharaikat ilyenkor.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. November 11-re hízott meg a liba akkorára, hogy már le lehetett vágni. Innen a mondás: „Olyan kövér, mint Szent Márton lúdja”. A Márton-napi lúdsütéshez időjóslás is társul: ha a lúdpecsenye mellcsontja fehér, kemény, havas tél várható; ha szürkés, akkor enyhe lesz az idő. A népi megfigyelések szerint a karácsonyi időjárásra is lehet következtetni: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál." Sokfelé úgy tartják, e nap időjárása megmutatja, milyen lesz majd márciusban az idő.

E napon már iható az újbor, így rendszeresen voltak nagy lakomák, bálok. Úgy tartották, minél többet iszunk e napon, annál erősebbek, egészségesebbek leszünk. Ezzel párhuzamosan dologtiltó nap is: a mosás, teregetés a jószág pusztulását okozná. Szent Márton napja jelentette a paraszti/gazdasági év vége, ekkor számolnak el a pásztorok a behajtott jószággal, és az utolsó piacnap is ekkor van, kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.

 

Forrás: http://martonnap.hu/ , http://kapanyel.blog.hu/2013/11/11/regi_nepelet_naptara_219

 

 
⇐ Vissza a kezdőlapra
Eseménynaptár
<<  Január 2018  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
  1  2  3  4  5  6  7
  8  91011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.