• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

altHidvégardóban, ez év novemberében a Gedeon kúria adott helyet  dr. Bodnár Mónika  előadásának, ami az  "Isten nagyobb dicsőségére" Torna megyei szakrális kisemlékek  címet viselte. A Herman Ottó Múzeum muzeológusa Kassán született, Tornaújfaluból és Szepsiből indult pályafutása - így nemcsak a tudományos érdeklődés, hanem a szülőföld értékei iránti tisztelet is vezérelte, amikor ezt a témát kezdte kutatni.

[Nepomuki Szent János szobra Hidvégardóban. Fotó: Dr. Bodnár Mónika]

 

"...1979-ben csehszlovák állami ösztöndíjasként kerültem Debrecenbe a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 1984-ben végeztem magyar-néprajz szakon. 1995-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egyetemi doktori címet, 2011-ben a Debreceni Egyetem Történelmi és néprajzi doktori iskolájában Ph.D. fokozatot szereztem.

…1984-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatóságánál dolgozom. 1986-ban alakult meg Putnokon a Gömöri Múzeum, aminek vezetését a kezdetektől 2007-ig elláttam. Közben 2001. szeptember 15. - 2002. április 15. között a Nógrád Megyei Múzeum szakmai igazgatóhelyettese voltam. 2008-tól a Herman Ottó Múzeum muzeológusa vagyok." - tudhatjuk meg szakmai önéletrajzából.

 

alt

A hidvégardói előadását követően beszélgettünk.

Mit is kell értenünk „szakrális kisemlékeken”?

Kápolnák, keresztek, feszületek, képoszlopok, haranglábak, szenteket ábrázoló köztéri szobrok, épületek falán elhelyezett szoborfülkék vagy egyéb szakrális jegyek, világháborús emlékművek, mert ezeken is fellelhetők a szakrális jegyek (keresztek, kelyhek), út menti haláljelek (általában közlekedési balesetek helyszínét jelölik).

Milyen földrajzi helyek és témák számítanak fő kutatási területeinek?
Földrajzilag döntően két térség: a történeti Gömör megye Magyarországhoz csatolt része, valamint a Bódva-völgye, beleértve a határ mindkét oldalát. A kutatási témákat tekintve foglalkoztam népszokásokkal, táplálkozással, etnikai és felekezeti viszonyokkal, Putnok földesuraival: a gróf

Serényi családdal (a napokban fog megjelenni egy könyvem ebben a témában: A Serényiek hatása a gömöri népéletre); anyakönyvi kutatásokkal – mert az anyakönyvekből nagyon sok minden kiolvasható a korabeli társadalomra vonatkozóan. Az utóbbi néhány évben kezdtem el foglalkozni a szakrális kisemlékekkel – egyébként éppen a Serényiek kapcsán, először az e családhoz kötődő szakrális kisemlékeket írtam le a mai B-A-Z- megye területén. Ez után határoztam el, hogy összegyűjtöm a történeti Torna megye ilyen típusú építményeit.

altMiért izgalmas térségünkben a szakrális kisemlékek kérdése?
Nagyon gazdag múltú, de napjainkban is élő kultúráról van szó. Az első ilyen jellegű építmények több száz évesek, egyikük-másikuk talán még a 17-18. századhoz köthető. Eddig három település szakrális kisemlékeit publikáltam, de a háromból kettőben az óta újabb szobrokat állítottak. (Torna)Újfaluban Boldog Salkaházi Sárának állították fel bronz mellszobrát a Templom téren, (Torna)Horvátiban két fából kifaragott angyal szobrot állítottak a felmérés óta. További három településen végeztem még kutatásokat, de itt is újabb szakrális kisemlékek születtek az óta. Hidvégardóban tavaly ősszel egy új kápolna építésére és felszentelésére került sor. Tornán pedig az előadás elhangzását követő vasárnapon állítottak fel egy új Nepomuki Szent János szobrot.

Mire hívná fel az itt élők figyelmét a helyi értékek védelme terén?
Rengeteg érték van körülöttünk, melyek az itt élőknek esetleg fel sem tűnnek, mert számukra természetes, megszokott dolgokról van szó. Ezért fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, vegyük észre értékeinket, óvjuk őket és merjünk rájuk büszkén tekinteni. Követendő, jó példaként említem a Tornaszentandráson berendezett egyháztörténeti gyűjteményt. Ahelyett, hogy kidobták volna a sok „lomot”, felismerve benne az értéket egy nagyszerű gyűjteményt hoztak létre, s ügyes érzékkel jó kiállítást rendeztek belőle. A párját ritkító ikerszentélyes templom végett sok turista keresi fel egyébként is Szentandrást. Ezzel a gyűjteménnyel újabb látnivalót kínálnak nekik.
 

Szakdolgozatomat Tornaújfalu népi táplálkozásából, egyetemi doktori disszertációmat Felső-Bódva-völgye etnikai és vallási viszonyairól írtam, Ph.D. értekezésemben a gróf Serényi család gömöri népéletre gyakorolt hatásával foglalkoztam. Történeti és néprajzi kutatásaim eredményeként hat önálló könyvem jelent meg, közel 80 cikket, tanulmányt, kb. ugyanennyi könyvismertetést és kb. 60 egyéb írást publikáltam. 1993-2007 között szerkesztettem a Gömöri Múzeum és Baráti Körének kiadványsorozatát, a Múzeumi Könyvtárat, aminek 14 kötete látott napvilágot. Két szakmai kiadványt fordítottam szlovákról magyar nyelvre. Több szakmai konferencián tartottam előadást. Az elmúlt húsz év során számos kiállítást terveztem és rendeztem... 1992-1994 között Rémiás Tibor történész kollégámmal közösen vezettük a „Bódva-völgye kutatása” című 3 éves kutatási programot. A kutatás eredményeképpen megszületett tanulmánykötet 1999-ben látott napvilágot...Megalakulásától kezdve kb. 10 évig tagja voltam a (Cseh)Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaságnak, ahol 1996-ig választmányi tag is voltam. 1995-től tagja vagyok a rimaszombati székhelyű Gömör-Kishonti Múzeumi Egyesületnek, ahol választmányi tag, 2002-től alelnök vagyok, és az egyesület által kiadott Gömörország (Az északi magyar peremvidék fóruma) címen megjelenő periodika szerkesztő-bizottságának munkájában is részt veszek. Miskolci muzeológusként a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesületben, valamint a Gömörország Regionális Kulturális Egyesületben tevékenykedem, mindkettőnek titkára vagyok.”

/részlet dr. Bodnár Mónika Ph.D. szakmai Önéletrajzából/

Melyek azok a szakrális kisemlékek, amelyeket a hozzánk érkező vendégek számára is ajánlana?
Amennyiben konkrétan a szakrális kisemlékek körében keressük az értékeket, ezek között is sok van. Nehezemre esik egyet-kettőt kiemelni közülük, hiszen

mindegyik a szívemhez nőtt, mindnek megvan a maga története. Itt vannak pl. a tornaújfalusi kápolnák, ezeket a kolerajárvány megszűnésének emlékére építették, az egyiket – egyes források szerint még a 18. század végén, a másikat az 1870-es években. Ez utóbbit a hagyomány szerint a katolikusok és reformátusok közösen emelték. Számos olyan szakrális kisemlék van a térségben, melyet amerikások építettek. Egyik szép példája ennek a hidvégardói Nepomuki Szent János szobor, de említhetem a horváti kápolnát (valójában képoszlop, de a térségben kápolnának, kápolnácskának nevezik a szakirodalom szerint képoszlopként és mezei oltárként kategorizált építményeket is), vagy a bódvavendégi Szent Antal kápolnát, de az újfalusi Mária szobrot stb. Trianont idézi a komjáti malom közelében felállított kereszt, melyet az idén május közepén egy viharos szél ugyan ledöntött, de újbóli felállítása remélhetőleg már nem várat sokáig magára.

alt

 

Milyen téma foglalkoztatja most?
Január közepén kerül sor a BOCS [Bódva-völgy–Cserehát Mentorprogram] szervezésében egy konferenciára Edelényben, melyen egy jeles Torna megyei szülöttet, az ő tevékenységét szeretném bemutatni. A Torna megyei szakrális kisemlékek kutatásának folytatása mellett az idén egy égerszögi kutatást, valamint a miskolci németek kutatását tervezem.

alt

Milyen érdeklődés övezte a hidvégardói előadását?
Meglepően nagy volt az érdeklődés, sokan eljöttek meghallgatni az előadást, amit a helyiek által összeállított kedves kultúrműsor foglalt keretbe. A közönség soraiban a helyiek mellett voltak a környező településekről, néhányan Tornáról, Szepsiből is érkeztek.

 

 
⇐ Vissza a kezdőlapra
Eseménynaptár
<<  Június 2017  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
     1  2  3  4
  5  6  7  8  91011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.