• KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
  • KIEMELT APRÓHIRDETÉS!
TÁMOP záró
Keresés

alt

2015. január 17-én az érdeklődők széles köre előtt került megrendezésre a „Bódva-völgy irodalmi tradíciói” című tanácskozás az edelényi L'Huillier–Coburg kastélyban.

A kastély múzeumpedagógiai termét zsúfolásig megtöltő közönséget Rőczei Norbert, a Bódva-völgy – Cserehát Mentorprogram vezetője köszöntötte. A mentorprogram résztvevői a 2014-es nagysikerű nyitókonferenciát követően számos tanulmányi kiránduláson és szakmai beszélgetésen vettek részt az ország különböző területein. A megkezdett munkának sajátos sűrűsödési pontjaként is értelmezhető az irodalomtörténeti tanácskozás, melyet olyan tudósok és szépírók tiszteltek meg, mint például Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Nyíregyházi Főiskola rektora, vagyFecske Csaba József Attila-díjas költő.

A tanácskozás célját az eseményt levezető Korpa Tamás irodalomtörténész foglalta össze: A viszonylag tágas tematikus mező (nevesen a „Bódva-völgy irodalmi tradíciói”) lehetőséget adhat a kulturális köztudatban markánsan számon tartott szerzők és művek vizsgálata mellett a manapság kevésbé reflektált, elfeledett alkotások és alkotók „újrafelfedezésére”. Emellett a kulturális kapcsolatépítésre. Olyan, vidékünkhöz is kötődő „hívónevek” mint például Csáth Géza, Reviczky Gyula, Jan Sobieski, Tannenbaum Wolf, Gvadányi József, Telekes Béla, Kalász László, Fecske Csaba „emlékezeti gócpontok” más vidékek, sőt kultúrák számára is. Nagy potencialitás rejlik bennük a Bódva-völgy önreprezentációs és önprezentációs, arculatépítő céljai szempontjából is. Eleven hagyománnyá és jelenlétté segítésük fontos feladat.

alt

Jánosi Zoltán nyitóelőadásában a kortárs irodalom két legismertebb Bódva-völgyi képviselőjének pályarajzát festette meg. Kalász László művészetének archaikus, folklór-inspiratív, bartóki dalait és hosszú-verseit emelte ki. Fecske Csaba versei kapcsán pedig az önanalitikus elme keserű, helyenként ironikus és parodikus vonulatait vette górcső alá. Jánosi Zoltán előadását három, a Bódva-völgy írásos történetét áttekintő, átfogó igényű prezentáció követte. Hadobás Sándor történész-muzeológus derűs eleganciával villantotta fel, településről-településre járva az izgalmasabbnál izgalmasabb koincidenciákat: megtudhattuk, hogy Móricz Zsigmond anyai dédapja, Nyilas József, majd négy évtizedig volt Rakacaszend református lelkipásztora. Szisztematikus és részlet-gazdag előadásával Hadobás Pál történész, múzeumigazgató folytatta a sort, bátyjához is kapcsolódva, a Bódva-völgyi papköltőket vette számba, a középkortól a huszadik század második feléig. Az áttekintő előadások sorát Juhász György főorvos, a stószi fürdő nyugalmazott igazgatója zárta. Élvezetes, sokszálú beszámolójában a Bódva forrása közelében emelt monarchiás fürdőhely kulturális sokszínűségéhez rendelt távlatot: különböző korokban, különböző történelmi közegekben prágai színészek, szlovák szépírók éppúgy látogatták Stószfürdőt, mint irodalmunk klasszikusai (Csáth Géza, Márai Sándor, Radnóti Miklós). Juhász György megemlékezett a szlovákiai magyarság nagy kultúraszervezőjéről, a Stószon született és élete nagy részét itt töltő Fábry Zoltán alakjáról is.

alt

A tanácskozás második szekcióját a szintén Bódva-völgyi születésű, számos irodalmi díjjal kitüntetett Fecske Csaba nyitotta. Gvadányi József munkásságát megidéző gondolatait vetette össze Petőfi Sándor, Arany János és Szerb Antal Gvadányi-portréival vallomásában. Őt követte Cs. Varga István, az Edelényhez sok szálon kötődő irodalomtörténész professzor emlékezése Kalász Lászlóra és a Bódva-völgyet élete vége felé megismerő, megszerető Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetesre, népzenekutatóra. A tanácskozás két utolsó előadója, Bodnár Mónika és Békési Gábor (mindketten a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársai), két eleddig kevésbé ismert és feldolgozott életmű kontúrjait rajzolta meg: Bodnár Mónika Béres Gábor (bódvavendégi születésű katolikus pap, később érseki tanácsos), Békési Gábor pedig Regős Sándor (élete egy részét a Mecenzéf és Jászó közötti Ferenctelepen, majd Miskolcon töltő költő) portréit. Béres Gábor lappangó életműve mintegy ötven, kéziratos, nagyobb részt hely- és településtörténeti kötetre tehető. Recepciós vizsgálata elkezdődött.

 

Mint ahogyan a Bódva-völgyben is elkezdődött valami. A tanácskozás a Svájci-Magyar Civil Alap, a Bódva-völgy – Cserehát Mentorprogram, a Bhim Rao Egyesület és az Edelényi Kastélysziget együttműködésének eredményeként került megrendezésre.

 

(Korpa Tamás, a rendezvény egyik szervezője küldte számunkra a tájékoztatót.)

 

(Jánosi Zoltán professzornak, a Bódva-völgy Cserehát mentorprogram Nyitókonferenciáján, /Edelény, 2014. június 28./, elhangzott hozzászólása itt olvasható. Ajánlom mindenkinek.)

 

 
⇐ Vissza a kezdőlapra

Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. Hozzászóláshoz lépjen be!

Eseménynaptár
<<  Június 2017  >>
 H  K  Sze  Cs  P  Szo  V 
     1  2  3  4
  5  6  7  8  91011
12131415161718
19202122232425
2627282930  
Látogatók száma
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter



Firefox 1024*768-ra optimalizálva.